Hálaadás Floridában

Hostcsaládom jóvoltából a hálaadást Floridában tölthettem. Egy hét az apai nagyszülők vendégszeretetét élvezve. Florida tényleg egy nyugdíjas-paradicsom. Olyan állati jó lakóparkokat alakítottak ki nekik, hogy külön biztonsági őr, klubház, medence és még templom is jár hozzá.   Először egy kicsit tartottam tőle milyen lesz egy hétig összezárva lenni velük, de kellemesen csalódtam. Mivel nem dolgoztam, hanem ez nekem is nyaralás, így igyekeztek nem rám lőcsölni a gyerekeket, nekem is maradt szabadidőm. Szerdán reggel indult a gépünk. Na most kapaszkodj meg, negyven perc alatt kiértünk a reptérre, leadtuk a bőröndöket, becsekkoltunk és átestünk mindenféle ellenőrzésen. Hogyan? Hostanyu jóvoltából, aki VIP-nak számít, tehát nem kellett sorban állnunk sehol.

Csütörtökön ünnepeltük a hálaadást, de ez a hét a Black Fridayról is szól, ezért úgy kezdtem a napot, hogy rendeltem egy laptopot, meg vettem pár ruhát. Estebédre elkészült a pulyka, ami dög nagy volt. Nem is értem hova ekkora, leginkább csak mutatóba. Heten két nap alatt csak a felét tudtuk megenni. Vacsora előtt, azonban asztali áldást mondtunk – mint a filmekben – mindenki megfogta egymás kezét és külön-külön elmondtuk, hogy ki miért hálás. Ami elég csöpögősre és zavarbaejtőre sikeredett. Nahát kajától ilyen rosszul már rég voltam. Félre ne érts, finom volt nagyon is, pont ezért ettem túl sokat belőle. Kajakóma azonnal.

Delfin show

Na de ami ennél is izgalmasabb volt, az nem más mint SeaWorld pénteken! Láttunk delfin és bálna show-t, ami haláli jó volt, nem is tudom leírni milyen. A sok vízi lény mellett ez egy komplett vidámpark meredekebbnél, meredekebb hullámvasutakkal. Volt egy, ami nemcsak hogy átfordult kétszer-háromszor de még meg is csavarta. A másik pedig olyan volt, mintha repülnél. Nem ültél a székben, hanem hason voltál, a végtagjaid pedig lógtak lefelé a levegőben. Elég para volt. És elég rosszul is lettem utána. Természetesen mentem még két kört. De most komolyan, még a metrón is rosszul leszek. Tengeri-, utazós-, buszbetegség? Nem tudom minek nevezik. De a lényeg, hogy már két napja hányingerem van, olyan mintha másnapos lennék. Elvesztettem a fonalat, nem tudom, hogy most miről is írok, mert az egyik hostgyerekem itt fekszik mellettem az ágyban és házit csinál. És folyamatosan beszél tehát fogalmam sincs, hogy miről írok. Azt hiszem ott tartottam, hogy hullámvasút. Ráadásul itt sem kellett sorban állnunk, mert VIP jegyet vettünk. Bírom, hogy itt pénzért bármit megkaphatsz és bármit elérhetsz. Na, de hol nem?

Szombaton pedig elmentünk lovagolni. Amin majdnem bealudtam. Ugyanis két órán keresztül csak poroszkáltunk, se ügetés, se vágta. Ráadásul a lovam is unta a banánt és menet közben aludt. Ahogy majdnem én is. Útközben pedig rengeteg giga-nagy pókot láttunk. Azt hiszem banánpóknak nevezik. A lényeg, hogy hatalmas.