2014. augusztus 16., szombat

A családom

Az ötödik családdal sikerült matchelni. Egy email, két skype és már el is döntöttük. 

Anyuka: PR cége van, gyakran van üzleti úton külföldön. Nagyon kedves, mosolygós. Az interjú elég érdekes volt, mert nem hagyományos kérdéseket tett fel, mint hogy mióta van jogsim? hogy vezetek? mik a gyermekfelügyeleti tapasztalataim?...stb. Egyáltalán nem gyakorlati módon közelítette meg. Olyanokat kérdezett, hogy milyen a legjobb barátom? milyen lenne számomra egy tökéletes szombati nap? mi volt a legjobb és a legrosszabb élményem a tavalyi évben? Az interjú végén mondta, hogy már nagyon sok lánnyal beszélt, de úgy érzi velem volt a legkönnyebb és azt szeretné, ha szeptembertől náluk lennék.

Apuka: Orvos, azt hiszem belgyógyász. Szabadidejében szeret főzni (anyuka itt megjegyezte, hogy amióta házasok ő még soha nem főzött, csak az apuka). A másik hobbija pedig a fotózás. Ó, mondom nekem is, rögtön rá is kérdeztem Nikon vagy Canon? Ő Nikon én Canon, tehát a háború elkezdődött.

E: 9 éves kislány. Nagyon nyitott, egyáltalán nem volt zavarban, amikor beszélgettük. Lelkesen mesélte, hogy aznap írnak az ókori történelemből dolgozatot, és hogy nagyon várja már.

L: 8 éves kislány. Ő egy kicsit félénkebb, mint a nővére. Rajzokat mutatott nekem, mert nagyon szeret festeni/rajzolni. Szóval ő egy kis művészlélek.

A lányok franciául tanulnak, zongoráznak, balettra járnak és cserkészek is. Szóval nagyrészt furikázni fogom őket. És most a város:

McLean, Virginia, tizenöt percre Washington DC-től, Amerika egyik leggazdagabb városa. Itt lakik mindenki, aki számít a politikai életben. És a legjobb/legérdekesebb a házunktól kb. 5 percre van a CIA központja!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése